Koleszterin

Jó vagy rossz a koleszterin?

Dr. Fereydoon BatmanghelidjElég furcsa, hogy a gyakran idézett és a média által népszerűsített orvosok nem gondolkoztak el azon a tényen, hogy a koleszterinszintet a vénákból vett vérben mérik, de az orvosi irodalomban nincs egy árva eset sem, ahol a koleszterin elzáródást okozott volna a vénákban.

A vénákban a vér sokkal lassabban folyik, mint az artériákban, ezért az sokkal jobban ki van téve a koleszterin lerakódásoknak, feltéve, hogy olyan dolog, hogy „rossz koleszterin” valóban létezik. (Az artéria az ereknek az a fajtája, ami a szervezetet a szívből érkező friss, oxigéndús vérrel látja el. A koleszterin teória szerint a beszűkülés, azaz a koleszterin lerakódás ezekben az artériákban történik.)

Ez az orvosi szakmában elkövetett nagy tévedés, és a gyógyszergyárak ebből nagy hasznot húzva, egy, a mai napig folyamatos csalás áldozatává tették a társadalmat.

Az erezetnek egy másik fajtája a vénák. Miután az artériákból elágazó hajszálerek eljuttatták a tápanyagokat és az oxigént a szövetekbe, azután ezek a hajszálerek újra egyesülnek. Innen már vénáknak hívjuk, a vénákon keresztül visszaáramlik az „elhasznált” vér a szívbe, hogy a körforgás újra kezdődhessen előröl.

A koleszterin lerakódás nem a vénákban, hanem az artériákban történik és mindebben az a logikai bukfenc, hogy a vénákban a vér sokkal lassabb folyik, tehát, ha valahol lerakódásnak kellene képződnie – ahogy a koleszterin elmélet hívői hajtogatják – akkor annak a lassú áramlású vénákban kellene történnie. Ezzel szemben az orvostudomány mai állása szerint a „koleszterin probléma” az artériákban van.

A koleszterin hasznosabb, mint gondolnánk

Az igazság azonban az, hogy az úgynevezett „rossz” koleszterin sokkal hasznosabb, mint tartják.

A koleszterinszint megemelkedésének oka a testben a krónikus és nem szándékos dehidratáció és az ebből származó elégtelen mennyiségű vizelettermelődés. A dehidratáció egy koncentrált, savas irányba tolódott vért eredményez, ami még dehidratáltabbá válik, mialatt áthalad a tüdőn és eléri a szívet – ez a légzés alatt a tüdőből elpárolgó víz miatt van.

A szív vérerei és az agyba vezető fő artériák membránja sebezhetővé válnak a sűrűbb, savasabb vér nyomása miatt. A toxikus vér nyomóereje horzsolásokat és apró repedéseket okoz az artériák bélésében, amik leválhatnak és embóliát (az ér elzáródása) okozhatnak az agyban, vesében és más szervekben. Azért, hogy a test a sérült vérerek falának leválását megakadályozza, alacsony sűrűségű (úgynevezett „rossz”) koleszterin kabátot képez az erek belsejében, hogy lefedje a horzsolásokat és megvédje az alatta lévő szöveteket, mint egy vízálló kötés, amíg a szövet meggyógyul.

Így az alacsony sűrűségű koleszterin életbevágó és életmentő szerepe bizonyítja, hogy ez az anyag nagyon fontos, hogy megmentse azok életét, akik szervezete nem megfelelően hidratált, hogy a vérük könnyen tudjon folyni az erekben anélkül, hogy kárt okozna bennük.

A koleszterin egy olyan anyag, amiből a hormonjaink nagy része készül. A D vitamint a szervezet állítja elő a napnak kitett bőrben lévő koleszterinből. Koleszterint használ az idegrendszert borító szigetelő membrán is. Nincs olyan dolog, hogy rossz koleszterin. Ha a szervezet minden fő összetevője elérhető a normális működéshez, akkor az emberi test nem fog elkezdeni olyan dolgokat termelni, amik rosszak lennének a túléléséhez. Eddig nem tudtuk, hogy a víz volt az az életbevágóan fontos tápanyag, amire a szervezetnek állandóan szüksége van – megfelelő mennyiségben.

A víz maga – nem a koffeines üdítőitalok, amik még jobban dehidratálnak – jobb koleszterincsökkentő orvosság, mint bármilyen kémiai anyag a piacon. Teljesen biztonságos és nem káros a szervezetre, mint a veszélyes gyógyszerek, amiket ma használnak.

Forrás: Dr. Batmanghelidj weboldala (http://www.watercure.com/)
/iráni származású orvos, kutató/

Kerüld el a búzát

Egy újabb ok, ami miatt kerülendő a búza.

BúzaEgy újabb ok, amiért csökkenteni kell a búzaliszt és a belőle készült élelmiszerek fogyasztását.

Senki előtt nem titok, hogy rohamosan növekszik a gluténérzékenyek tábora. Az esetek többségében nem tényleges gluténérzékenységről van szó, hanem a búzaliszt váltja ki az intoleranciát.

Ennek egyik oka, hogy egyre több élelmiszerben található meg a (búza)glutén, mint adalékanyag (felvágottak, szószok, félkész- és készételek, stb.), így akaratlanul is több jut a szervezetbe, mint amit a kenyérfélékkel és tésztákkal egyébként beviszünk. Ezt a plusz mennyiséget nem tolerálja sok ember szervezete.

Most egy másik veszélyre hívnám fel a figyelmet.

Egyes magokban, (pl. a búzában, borsóban) található amiláz-tripszin-inhibitorok (ATI) a bélen kívül a nyirokcsomók, vesék, a lép, az agy gyulladását is kiválthatják, és súlyosbíthatják az autoimmun betegségek tüneteit, -jelentették be a gasztroenterológusok legnagyobb európai konferenciáján.

Az ATI-k közreműködhetnek a krónikus gyulladások – pl. szklerózis multiplex, asztma, reumatoid arthritis – kialakulásában és a nem-cöliákiás gluténérzékenység súlyosbodásához is vezethetnek – mondta el az Európai Gasztroenterológus-társaságok Szövetsége (United European Gastroenterology/UEG) októberben tartott éves bécsi konferenciáján Detlef Schuppan professzor (Johannes Gutenberg University).

Kifejtette, hogy eddig a vizsgálatok leginkább a búza gluténtartalmára fókuszáltak és arra, hogy a gluténnek milyen hatása van az emésztőszervrendszer egészségére, azonban az újabb eredmények egy másik fehérje- családra, az ATI-kra irányítják a figyelmet.

A bizonyítékok ugyanis arra utalnak, hogy az ATI-k fokozhatják a reumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, az asztma, a lupusz, a nem alkoholos zsírmáj vagy a gyulladásos bélbetegségek tüneteit.

Az ATI-kat a növények a kártevők elleni harc eszközeként állítják elő. Az ATI-k akadályozzák a szénhidrátok és a fehérjék emésztését. A magok megdézsmálói akut hasmenést szenvedhetnek el. Az ATI hosszú távon a szervezet különböző szöveteinek gyulladását eredményezheti, illetve allergiás és autoimmun folyamatokat indíthatnak be.

A búzaszemek ATI koncentrációját a növénynemesítők az elmúlt 50 évben megnövelték, hogy ezáltal elősegítsék a kártevők elleni védekezést. Míg a búzaliszt glutén- és egyéb tápanyag tartalma viszonylag keveset változott az elmúlt 100 évben, az ATI tartalom 50-szeresre nőtt.

A civilizációs betegségnek számító krónikus gyulladások elleni védekezés eszköztárában tehát a bélflóra helyreállítása mellett többek között a kisebb ATI-tartalmú búzából készült durvára őrölt liszt fogyasztása is javasolt.